Elérkezett az idő, #throwbackthursday néven most már hetente küldöm neked a hírlevelünket. Ebben főként arról fogok írni neked, hogy milyen marketing érdekességekről olvastam az adott héten. Olyan újdonságokat igyekszem összeszedni főként a SEO, a szövegírás – alapjában véve a content marketing – témában, amik talán nem csak nekem érdekesek, hasznosak, hanem neked is nyújthatnak némi segítséget abban, hogy eredményes legyen a jelenléted a neten.
Lesznek magyar oldalak, ahonnan jó példákat, hazai elemzéseket igyekszek majd “hozni”, illetve idézek angol nyelvű anyagokból is. Hiszen be kell látni, hogy az igazi szakmai tartalom azért mégiscsak “külföldiül” születik. Kezdjük is egy ilyennel!
Nem olyan régen a Contently oldalát böngésztem, ahol az egyik bejegyzésben a headline fontosságát boncolgatták. Egyből megragadta a figyelmemet a post, talán azért, mert magam is úgy gondolom, hogy ha nem jó a bevezető, hiába minden szövegírásba fektetett energia. Én személy szerint talán hosszabb időt töltök egy bevezető megírásával, mint magával a szöveg összeállításával. Sőt, gyakran úgy vagyok, hogy mire a végére érek a szövegnek, addigra áll össze a fejemben az, hogy minek is kell mindenképpen szerepelnie a bevezetőben. No, de visszatérve a Contently cikkére: ebben a bejegyzésben volt egy hivatkozás, ami a Coschedule.com a oldalra mutatott. Itt amellett, hogy elérhető egy headline analyzer, egy jól áttekinthető infografika is található.
Szövegírás 1×1: Milyen a jó bevezető?
Az infografikában egyebek mellett részletezik, hogy először a bevezető típusát kell meghatározni. Vagyis azt, hogy a headline felsorolás lesz, esetleg “Hogyan kell?” típusú vagy kérdés-feltevés. Ha ez megvan, jöhetnek a kifejezés arányok. Az ajánlás szerint 20-30 százalékban átlagos, mindenki számára jól értelmezhető szavakat kell használni, 10-20 százalékban jöhetnek ritkán használt, kicsit szakmai szövegrészek, illetve 10-15 százalékban az érzelemre ható szavak is helyet kaphatnak. Ha ezek alapján összeállt a bevezető, az elérés növeléséhez optimalizáld a karakter mennyiséget. Legyen könnyen áttekinthető, jól emészthető.
Szövegírás tipp: SEO és történetmesélés
A másik érdekes olvasmányom a Yoast oldalán találtam. Itt arról írnak, hogy miért célszerű a történetmesélést belevinni a webáruházak kategórialeírásaiba. És milyen jó felvetés… Valóban. Csak jobban átadhatók egy termék funkciói úgy, ha azt történetbe ágyazzuk. Ráadásul a storytelling miatt az olvasó sokkal könnyebb azonosul a termékkel, mintha csak egy száraz szöveget kapna. A Yoast postjában meg is indokolják, hogy ez miért van így. A történetbe ágyazott termékleírás ugyanis nem fényezi a terméket – direktben. Inkább azt mutatja meg, hogy miért olyan ideális választás. És ez nagy különbség. Tök jó, ha az adott áru szuper… De még jobb, ha ki is derül, miért állítjuk egy termékről, hogy olyan remek választás. És mitől lesz jó egy történet? Ha van benne egy karakter, probléma, akció és megoldás. No, ezt kell mind egy emészthető terjedelmű termékleírásba ágyazni. Ha szimpatikus a dolog, mi szívesen segítünk neked egy ilyen szöveg megírásában.
Végül jöjjön két közösségi média hír
Először egy érdekesség a tartalom promótálásáról, a követőgyűjtésről. Sokan kérdezik tőlünk, érdeklődnek az oldalunkon keresztül afelől, hogy miként növelhető az Instagram követők száma. A jó tartalmon és a rendszeres postoláson, lájkoláson kívül a titok az OPN-ben van. Vagyis amellett, hogy a közösség aktív tagja vagy, mások hálózatára építve tudsz egyről a kettőre jutni. Az OPN mozaikszó az “other people’s networks” szóösszetételből ered. A lényege tehát az, hogy valaki olyan ossza meg a tartalmadat, aki nagy, számodra releváns követői bázissal rendelkezik. A nagy számok törvénye alapján így neked is növekedni fog a követőid száma. És ezt a lehetőséget nem csak magánszemélyként érdemes számításba venni. Ma ugyanis a fogyasztók 74 százaléka a vásárlási döntéseit a szociális hálózatokon keresztül érkező ajánlások, információk alapján hozza meg.
De ne hagyjuk ki a Facebook-ot sem a közösségi média hírekből
A Kreatív.hu oldalán olvastam a napokban egy Gemius felmérés eredményeit. Miszerint a magyar tinik már nem igazán használják a Facebook-ot. A 15 és 20 év közötti fiatalok közösségi oldalakon töltött idejükből csak 36 százalékot kap a Facebook. Ennek is a nagy százalékát inkább a Messenger-en keresztüli üzenetváltás teszi ki, mint a hírfolyam görgetése. És, hogy ez mennyi időt jelent egy héten? A magyar tinik átlagosan 4 óra 15 percet facebookoznak. Míg a 21-29 évesek több mint 5 órát, a 50-59-es generáció 3 óra 48 percet. Ez utóbbi két korosztálynál egyébként a Facebook 57, illetve 75 százalékot tesz ki a szociálmédiás platformok használatával töltött időből.
A tartalmatok promózása szempontjából talán érdemes figyelembe venni ezeket a számokat…
A post végére pedig egy kis saját promó. A szövegrendelős alkalmazásunkon keresztül a 300 szavas postokat egész áprilisban féláron rendelheted. Ne hagyd ki!